A lovassport szakágai

Díjlovaglás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
A díjlovaglás célja a ló alkatának, mozgásának és képességeinek harmonikus kifejlesztése. A szakszerű kiképzéssel a lovak izomzata lazává, mozgása lendületessé és rugalmassá válik. A kiképzés eredményeképpen a ló nyugodttá és figyelmessé, valamint együttműködővé válik. A díjlovagló versenyeken derül ki, hogy a kiképzés mennyire volt eredményes. A díjlovaglás programjai a kezdő kategóriától a közép- és nehézosztályú feladatokon át az Olimpiai Nagydíjig terjed. Ennek programját aNemzetközi Lovas Szövetség írja ki. A feladatokat 0-10-ig terjedő pontszámmal értékelik, és a pontszámok alapján születik meg az eredmény.
Díjugratás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Bővebben: Díjugratás

A versenyek a ló ugrókészségét, képességét, ügyességét és engedelmességét, a versenyző lovas tudását teszik próbára különböző feltételek mellett. A versenyzők a hibákért hibapontokat kapnak. Az a versenyző nyer, aki a legkevesebb hibapontot kapja, és a legrövidebb idő alatt teljesíti a feladatokat. A legrangosabb díjugrató verseny az Olimpiai játékok díjugratása. A díjugrató versenyek pályái 1 m-től 1,6 m-ig kerülnek kiírásra. A cél az, hogy a legrugalmasabb, a legjobban tanított, a legügyesebb és a legfegyelmezettebb lovas és ló nyerje a versenyt.
Lovaspóló[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Bővebben: Lovaspóló

A lovaspóló perzsa eredetű és feltehetően a legősibb labdajáték. Egy nagy sík mezőn a négy lovasból álló csapatok, hétszer nyolc percig tartó játékszakaszban, pólóütőkkel az ellenfél kapujába igyekeznek juttatni a bambuszgolyót. A szünetekben a játékosoknak lehetőségük van lovat váltani. A játékra a gyors vágta, a hirtelen megállás, a ritmusváltások és a hirtelen fordulatok jellemzőek.
A lovastusa, azaz a military a katonaság által tesztelés céljából szervezett tereplovaglásból ered. A lovassportok királynőjeként számon tartott lovastusa a mai napig a legnehezebb lovas szakágnak tekinthető. A military elnevezés az 1905-ös brüsszeli Military International verseny nevéből származik, amely a sportág első versenye volt. A háromnapos, összetett rendezvény három részből állt. A díjlovagló gyakorlat mellett a katonai versenyzőknek egy lovast és lovat egyaránt kimerítő tereplovagláson, majd végül egy díjugrató versenyen kellett bizonyítaniuk. A díjlovaglás és díjugratás mellett 1912-től olimpiai sportágnak számító militaryben a második világháború óta civilek is versenyezhetnek.
A fogathajtás mellett a távlovaglás tekinthető rangidősnek a lovassportok szakágai között. Az Ausztráliában és az Egyesült Államokban különösen népszerű sportágnak három kategóriája van, így a versenyeket a rövid-, közép- és főtávon rendezik, 60, 90 és 120 vagy 160 kilométeren. A távlovaglásban alapkövetelmény a ló és a lovas kiváló erőnléte. Magyarországon egy idényben öt alkalommal rendeznek magyar bajnoki futamokat távlovaglásban, amelyet a Nemzetközi Lovas Szövetség 1980-ban nyilvánított hivatalos szakággá. Bajnokot az öt bajnoki futam eredményeinek összesítése alapján avatnak.
A western reining lovaglás, vagy ahogyan másképpen nevezik western díjlovaglás, az egyik legdinamikusabb lovas sportág. Az Amerikából indult lovas szenvedély Európában is egyre közkedveltebb. Az igazi “ranch” hangulatot árasztó reininget 2000-ben a Nemzetközi Lovas Szövetség felvette a már meglévő hat szakága mellé, ráadásul 2012-re már hivatalos versenyszáma lesz az olimpiának is. Elsődleges szempont a sportág versenyein a ló megfelelő irányítása, minden mozdulatának kordában tartása. A lovasnak való engedelmesség mellett az arénában pont jár a gyorsaságért, stílusért, koncentrációs képességért, könnyedségért.
A legrégebbi múltra visszatekintő sportok egyike a fogathajtás, hiszen már az ókori görög Olimpiák versenyszámai között is szerepelt. A modern fogathajtó versenyek, amelyek három versenyszámból állnak, szervezett sportként alig egy évszázada léteznek. Hivatalos sportággá csupán 1970-ben vált a fogathajtás, míg az első hivatalos Európa Bajnokságot 1971-ben rendezték Budapesten. A fogathajtás szabályai szerint a díj-, marton- és akadályhajtásból álló versenyszámokban a hibapontok végösszege adja a végső sorrendet. A bajnokot az összetett eredmények alapján hirdetik ki.